A CTMT 2004 ok­tó­be­ré­ben meg­tar­tott XI. nem­zet­kö­zi tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­á­ján több elõ­adás is fog­lal­ko­zott a ci­gány­ság ere­de­té­vel, tör­té­ne­té­vel és nyel­vi ta­go­zó­dá­sá­val. Ezek­bõl a re­fe­rá­tu­mok­ból né­há­nyat már ko­ráb­bi lap­szá­ma­ink­ban köz­zé­tet­tünk.

Az aláb­bi le­ve­let a kö­zel­múlt­ban kap­tam Ger­gely De­zsõ test­vé­rem­tõl, aki ma­ga is részt vett ta­nács­ko­zá­sun­kon. Ok­fej­té­se meg­döb­ben­tõ, s meg­le­he­tõ­sen szub­jek­tív, de min­den­kép­pen ér­de­kes és ta­lán nem csak a szá­mom­ra.

Rostás-Farkas György

Ked­ves Gyu­ri!

Ami­rõl Ná­la­tok be­szél­get­tünk, ar­ra vo­nat­ko­zó­an ér­de­kes mon­da­to­kat ta­lál­tam Sze­gõ Lász­ló­nál, bi­zo­nyá­ra is­mer­ted. („A ci­gány nyelv. Ci­gá­nyok hon­nét jöt­tek, mer­re tar­ta­nak?” Koz­mosz, 1983. 59. 1.)

„Ta­lán nem hang­zik szent­ség­tö­rõ­nek az a pil­la­nat­nyi­lag me­rész­nek tû­nõ föl­té­te­le­zés, hogy a ci­gá­nyok õsei al­kal­ma­sint nem is In­di­á­ból ván­do­rol­tak Eu­ró­pá­ba... Ha­nem az in­do­ger­mán né­pek õs­ha­zá­já­ból – va­gyis, mint egyes tu­dó­sok föl­te­szik, va­la­hon­nan Kö­zép-Ázsi­á­ból – áram­lot­tak szét a mai kis­ázsi­ai or­szá­gok, il­le­tõ­leg a Bal­kán-fél­szi­get te­rü­le­té­re. (Ez per­sze egy­ál­ta­lán nem zár­ja ki, hogy Punjab, az öt fo­lyó vi­dé­két ne érint­sék, ahol ke­ve­red­het­tek a hin­duk­kal.) Tet­ték vol­na ezt még­hoz­zá a nagy nép­ván­dor­lás­ok ide­jén. Ak­kor te­hát, ami­kor az ókor vé­gé­nek bar­bár tör­zsei meg­je­len­tek a ró­mai pro­vin­ci­ák vá­ro­sa­i­nak fa­lai alatt, avagy még sok­kal ko­ráb­ban: ami­kor in­do­ger­mán nyel­ve­ket be­szé­lõ ár­ja né­pek ha­tol­tak be a mai In­dia te­rü­le­té­re, a hin­dusz­tá­ni fél­szi­get­re, le­igáz­va, il­le­tõ­leg dé­lebb­re szo­rít­va – mint fen­tebb em­lí­tet­tem, a ci­gá­nyok is, bár õk nem le­igá­zó ter­mé­sze­tû­ek –, az ott élõ, va­ló­szí­nû­leg õs­la­kos dra­vi­dá­kat.

Sze­gõ Lász­ló fel­té­te­le­zé­sé­nek iga­zo­lá­sa sok min­dent meg­ma­gya­ráz­na, így a ci­gá­nyok di­na­miz­mu­sát is, amely ro­kon ezek­nek az õsi ger­mán tör­zsek­nek a di­na­miz­mu­sá­val. Az õsi bar­bár in­do­ger­mán­ok is hos­­szú utat tet­tek meg a mai Né­met­or­szág te­rü­le­té­ig, a no­ma­di­zá­ló ci­gá­nyok is ha­son­ló nagy uta­kon ván­do­rol­tak.

A hin­du-tí­pu­sú sta­ti­kus be­le­nyug­vás a kar­má­ba („…maradunk pas­­szí­van, el­fo­gad­va a moz­du­lat­lan kasztrendszert…”) bi­zony sem a ger­má­nok­ra, sem a ci­gá­nyok­ra nem jel­lem­zõ.

Kö­zös a nyel­vi alap, az in­do­ger­mán né­pek õs­nyel­ve a szanszk­rit. E szanszk­rit tí­pu­sú nyel­vek­ben van a fõ- és mel­lék­ne­vek­nek hím- és nõ­ne­mû alak­juk, a ci­gány­nak és az ös­­szes töb­bi in­do­eu­ró­pai nyelv­nek.

Hogy a ci­gá­nyok rassz-je­gye­ik­ben ha­son­lí­ta­nak a hin­duk­ra? Hát nyil­ván ke­ve­red­tek és az erõ­sebb je­gyek do­mi­nál­nak a ké­sõi le­szár­ma­zot­tak­ban is.

Ha vi­szont az ed­di­gi kö­vet­kez­te­té­sek iga­zak, ha ti ci­gá­nyok ár­ja nép vagy­tok, ak­kor – faj­el­mé­le­ti szem­pont­ból – amelyet ter­mé­sze­te­sen, mint ke­resz­té­nyek és em­be­ri em­be­rek elutasítunk –, tel­jes­ség­gel té­ves volt a ná­ci né­me­tek ci­gány Ho­lo­ca­ust­ja! Hi­szen sa­ját test­vé­re­i­ket ir­tot­ták! (Õket is kí­noz­hat­ta a ké­tely és ezért is vé­gez­tek a lá­ge­rek­ben an­­nyi antropologiai vizs­gá­la­tot a cigányokon.)

Hogy a semita zsi­dó­kat pusz­tí­tot­ták, ez az õ lo­gi­ká­juk alap­ján vi­lá­gos volt, de min­ket finn-ugor, vagy török-hun-sumér ere­de­tû ma­gya­ro­kat is sok­kal több ala­pon irt­hat­tak vol­na, vi­szont Ti, ci­gá­nyok az „Über­mensch” faj­hoz tar­toz­tok.

Ez az én lo­gi­kám.

Kí­ván­csi va­gyok, mit gon­dolsz so­ra­im­ról?

A to­váb­bi ere­det­ku­ta­tá­so­kat meg­ér­né foly­tat­ni és fel­tét­le­nül ja­vá­ra vál­na a je­len­leg hal­mo­zot­tan hát­rá­nyos ro­ma nép iden­ti­tá­sa erõ­sí­té­sé­nek.

Ger­gely De­zsõ