El Pelé az Úr szolgája

Ceferino Gimenez Malla „El Pelé” az el­sõ ci­gány ke­resz­tény, akit az egy­ház bol­dog­gá ava­tott. 1861-ben szü­le­tett a spa­nyol­or­szá­gi ara­gó­ni­ai Be­na­vent de Sagriá-ban. Mes­ter­sé­ge ló­ku­pec volt.

Húsz évig élt ván­do­rol­va a nap­sü­töt­te Aragón tar­to­mány út­ja­in, míg vé­gül le­te­le­pe­dett, Barbastro vá­ro­sá­ban.

El Pelé, mint hívõ ember részt vett Barbastro egy­há­zi éle­té­ben, be­te­ge­ket lá­to­ga­tott, el­vit­te hoz­zá­juk az Ol­tá­ri­szent­sé­get, ró­zsa­fü­zért imád­ko­zott az öre­gek­kel a kór­ház­ban, ta­nít­otta a Bib­li­át, a szent éne­ke­ket és imá­kat a gye­re­kek­nek.

Ami­kor végigment Bar­bas­tro ut­cá­in az em­be­rek azt sut­tog­ták: „– Ne ká­rom­kod­ja­tok, mert jön El Pelé...”.

Na­gyon egy­sze­rû­en élt. Fe­le­sé­ge ha­lá­la után el­ad­ta há­zát, és be­lé­pett a fe­ren­ces har­madrend­be.

Ami­kor ki­tört a spa­nyol pol­gár­há­bo­rú El Pelé már het­ven­öt éves volt. A fõ­té­ren tar­tóz­ko­dott ép­pen, ami­kor ta­nú­ja lett egy igaz­ság­ta­lan je­le­net­nek. Erõs, ha­tá­ro­zott sze­mély­sé­ge lé­vén nem áll­hat­ta meg szó nél­kül, hogy egy fi­a­tal pa­pot bán­tal­maz­zanak. Han­gos szó­val így fo­hász­ko­dott:

„– Szent Szûz, si­ess se­gít­sé­gem­re, oly so­kan van­nak egy ár­tat­lan el­len!”

Er­re õt is lefogták, és a mo­to­zás­nál zse­bé­ben egy ró­zsa­fû­zért ta­lál­tak. Mi­kor el­ akar­ták ko­boz­ni ró­zsa­fû­zérét, nem ad­ta oda az õrök­nek. Er­re több pap­pal és ci­vi­l­lel együtt át­vit­ték a ka­pu­cinus nõ­vé­rek ko­los­to­rá­ba, ame­lyet bör­tön­né ala­kí­tot­tak át. Az íté­let ha­mar meg­szü­le­tett; go­lyó ál­ta­li ha­lál. A ki­vég­zés­re Barbastro te­me­tõjében ke­rült sor. El Pelé az utol­só pil­la­na­tig ke­zé­ben tar­tot­ta a ró­zsa­fû­zért.

A szent­éle­tû ci­gányt II. Já­nos Pál pá­pa avat­ta bol­dog­gá 1997. má­jus 4-én. Homi­liájában így em­lé­ke­zett meg ró­la:

„– Ceferino Jiménez Mal­la, a ci­gány, akit min­den­ki El Pelé né­ven is­mert, azért a hi­tért halt meg, amely­ben élt.

Éle­te azt mu­tat­ja, hogy Krisz­tus je­len van min­den nem­zet­ben, min­den em­ber­ben. Min­den­ em­ber meg­hí­vást ka­pott élet­szent­ség­re, ame­lyet a pa­ran­csok be­tar­tá­sá­val le­het ki­ér­de­mel­ni, és min­de­nek­elõtt az­zal, ha Krisz­­tus sze­re­te­té­ben ma­ra­dunk.”

Asharel muro duho le Rajes,

haj muro ilo losshal ande muro

muntusari Del

ke pe peski muklyona sluginya
dikhlas.

Aketa, kathar kadi vrama

baxtajake phenla man
sakone populara

ke bari butyi kerdas
manca o Baro

haj Suntoj lesko Anav.

Lesko lashipe pe jekh po kaver

popularo

hural, kon les daran.

Bare butya kerel peske kujeska

zorasa,

rispisardas ande gindimata

phutyarden.

Krajen tele shudas pa krajicko

iskamin,

haj le cinen oprevazdas .

Le bokhalen andre pherdyardas

sakone lashipenca,

haj shushes bishaldas
le barvalen.

Oprezhutisardas peske slugas,

le Izraeles,

chi serojindes pa lashipe

sar so phendas amare dadenge,

le Abrahameske haj leske
falonge sagda

vramate.

Le Lukachesko Evangeliumo

(kotor)