László Mária


Cigány muzsikával
a beteg gyerekekért


Oláh Er­nõ, a Ma­gyar Rá­dió ní­vódí­ja­sa, ki­vá­ló csel­ló­mû­vész. Má­ra már a ha­gyo­mánnyá ér­le­lõ­dött szín­vo­na­las se­gély­kon­cert­jei mel­lett rend­sze­re­sek az ál­ta­la meg­ren­de­zett vi­dám, nagy kö­zös­sé­get egy­be­fo­gó sza­bad­té­ri aján­dék­mû­sorok is, a VIII. ke­rü­le­ti Or­czy Kert­ben. Itt jó­kedv­ben és meg­ér­tés­ben együtt van­nak, egy asz­tal­nál a ke­rü­let ro­ma és nem ro­ma pol­gá­rai. Nem vé­let­le­nül aug. 20-án, Szent Ist­ván ün­ne­pé­nek je­gyé­ben ren­de­zik, hi­szen ál­lam­ala­pí­tá­sunk­kal az itt élõ nem­ze­ti­sé­gek sor­sa eg­­gyé vált.

Ha­gyo­má­nya­ik, kul­tú­rá­juk az év­ez­re­des együtt­élés fo­lya­mán szí­ne­sen öt­vö­zõd­tek és ala­poz­ták meg az egye­te­mes ma­gyar mû­vé­sze­ti éle­tet. Mint ahogy azt a ren­dez­vé­nyek szer­ve­zõ­je, Oláh Er­nõ mond­ta: „– Eze­ket az ér­té­ke­ket év­szá­zad­ok múl­tá­val sem sza­bad hagy­ni ki­vesz­ni. Ez a mi, és az utá­nunk jö­võk fe­le­lõs­sé­ge is.”

Ki is ez a ne­mes lel­kû, mû­vész em­ber? Ke­zem­ben tar­tom a „Ki kicsoda” cí­mû 2004-es ki­adá­sú en­cik­lo­pé­di­át, mely Ma­gyar­or­szág ve­ze­tõ sze­mé­lyi­sé­ge­i­nek élet­raj­zát is­mer­te­ti rö­vi­den. Eb­bõl emel­nék ki né­hány fon­to­sabb mo­men­tu­mot, ami Oláh Er­nõ ed­di­gi éle­té­nek, mû­vé­szi pá­lya­fu­tá­sá­nak fõbb ál­lo­má­sa­it jegy­zi.

1945. márc. 17-én Sal­gó­tar­ján­ban szü­le­tett, öt gyer­me­kes csa­lád­ban nõtt fel nagy sze­re­tet­ben és még na­gyobb sze­gény­ség­ben. Édes­­­any­ja, Puporka Amá­lia és cim­ba­lom­mû­vész édes­ap­ja min­dent meg­tett, hogy gyer­me­ke­i­bõl ki­vá­ló, hasz­nos és ér­té­kes em­bert fa­rag­ja­nak. Oláh Er­nõ ma bol­dog csa­lá­di éle­tet él, fe­le­sé­gé­vel Ge­ren­dai Aran­ká­val, két igen te­het­sé­ges fi­úk van: ifj. Oláh Er­nõ és Oláh Dá­vid. Ter­mé­sze­te­sen be­töl­ti éle­tü­ket a leg­if­jabb kis Ernõke is, az uno­ka.

1959-ben csel­lóver­seny gyõz­te­se lett, majd az „Em­ber ze­né­je” program ke­re­té­ben Yehudin Menuhinnal ze­nélt együtt. 1978-ban érett­sé­gi­zett.

– ’76-’77-ben Tor­on­tó­ban, a Bu­da­pest ét­te­rem­ben, majd ’94-’96-ban Bécs­ben az Olym­pia ét­te­rem­ben mu­zsi­kált. 1998-ban a 100 ta­gú Cigány­ze­ne­kar csel­ló ­szó­lam­ve­ze­tõ­je lett. Je­len­leg is a 100 ta­gú Vir­tu­óz Ze­ne­kar tag­ja, emel­lett a Ma­gyar Rá­dió szó­lis­tá­ja.

2000-ben ala­kí­tot­ta meg csa­lád­ja be­vo­ná­sá­val az „Oláh Gipsy Ze­nész Egye­sü­le­tet”. Ez­zel egyidõben, az EU tag­sá­gun­kat meg­elõ­zõ­en jött lét­re az „Oláh Euro Gipsy Band” mel­­lyel az­óta igen si­ke­res utat fu­tot­tak be.

1996-ban a „Ma­gyar Köz­tár­sa­ság Bronz Em­lék­pla­kett” bol­dog tu­laj­do­no­sa lett.

2001-ben a be­teg gyer­me­kek meg­se­gí­té­se ér­de­ké­ben szer­ve­zett se­gély­kon­cert­je­i­ért „Heim Pál Em­lék­ér­met” ka­pott.

Jó­té­kony­sá­gi kon­cert­je­i­hez min­dig ne­ves tá­mo­ga­tó­kat nyert meg, így a min­den­ko­ri kul­tu­rá­lis mi­nisz­tert, min­dig mel­let­te állt az Eu­ró­pai Ro­mák Egy­má­sért Szö­vet­sé­ge, és most a leg­utób­bi Thália Szín­há­zi kon­cert­ al­kal­má­val tel­jes szív­vel mel­lé állt Kál­lai Ka­ta­lin, a Ro­ma Ügyek Mi­nisz­te­ri biz­to­sa is.

So­kat kö­szön­het ne­kik, és há­lá­val be­szél ró­luk úgy, mint sze­re­tett szü­lõ­vá­ro­sá­ról, Sal­gó­tar­ján­ról is. A vá­ros an­nak ide­jén gyer­mek­ko­rá­tól kezd­ve min­den­ben se­gí­tet­te õt és csa­lád­ját is. El­sõ he­ge­dû­jét is tõ­lük kap­ta. So­kat je­len­tet­tek szá­má­ra a Raj­kó Ze­ne­karban el­töl­tött évek is, hogy te­het­sé­gét ka­ma­toz­tat­ni tud­ja. Úgy ér­zi, er­köl­csi kö­te­les­sé­ge, hogy mind­ezt va­la­mi­lyen for­má­ban vi­szo­noz­za. Amit an­nak ide­jén ­ka­pott, an­nak leg­alább a tö­re­dé­ké­vel sze­ret­né se­gí­te­ni õ is sa­ját né­pét, a leg­el­eset­teb­be­ket, a be­teg gyer­me­ke­ket.

Mos­ta­ni ren­dez­vé­nye­i­hez min­dig je­les prí­má­so­kat so­ra­koz­tat fel, és a ma­gyar nó­ta mû­faj­ból is a ve­ze­tõ mû­vé­sze­ket hív­ja meg, köztük Tarnay Kiss Lász­ló, Hat­va­ni Kiss Gyön­gyi, Szõllõsi Eme­se. Ci­gány­dal-éne­ke­sek kö­zött volt Bede Ilo­na és most Or­sós Er­zsi­ke, a ta­va­lyi Nem­zet­kö­zi Ének­ver­seny egyik gyõz­te­se, va­la­mint Lász­ló Má­ria nó­ta­szer­zõ is.

Ren­dez­vé­nye­i­nek ed­di­gi je­len­tõs szín­he­lyei: Pes­ti Víg­adó, Er­kel Szín­ház, Thália Szín­ház. Leg­utóbb a Par­la­ment­ adott ott­hont a jó­té­kony­sá­gi kon­cert számá­ra.

Hos­­szú len­ne el­so­rol­ni a ne­ves mu­zsi­ku­sok, prí­má­sok ne­vét, akik­kel együtt mu­zsi­kál a ze­ne­kar, de a tel­jes­ség igé­nye nél­kül áll­jon itt egy­pár név; Jó­nás Má­tyás, Puka Kár­oly, Bu­ra Ko­vács An­dor, ifj. Oláh Er­nõ, Oláh Dá­vid, Luk­ács Ti­bor, Ci­ca Ba­lázs Jó­zsef, ifj. és id. Rácz Laci…


Ked­ves Oláh Er­nõ! Se­gít­sen az Is­ten uta­don, ka­ri­ta­tív mû­vé­szi mun­kád­ban.

Ad­jon sok erõt és õriz­ze meg lel­ked­ben ezt a vég­te­len nagy hu­ma­ni­tás!