Az értelmiségiek felelőssége a társadalom lelkiállapotának és közérzetének
alakulása. A gondolkodó, a felelősséget érző értelmiségi ma szembesül az ország
népének igen rossz lelkiállapotával. Nemzetközi összehasonlításban élen járunk
az erőszakos halálozásban, az öngyilkosság, közúti baleset, rákos megbetegedések,
szív-és érrendszeri megbetegedések, lelki zavarok okozta munkaképtelenség területén.
Hosszú távon az egyik legfontosabb, lelkiállapotot alakító tényező az iskolázás,
a közoktatás és a nevelés minden formája, intézménye, amely közvetíti azt a
tudást, készséget, amellyel az állampolgár megfelel hivatásának, egyben képes
feldolgozni érzéseit, indulatait. Hány tehetséges és felkészült ember vész el
az országban, aki elveszti lelki egyensúlyát, és szorongásai elől alkoholba
és kábítószerbe menekülve használhatatlanná válik?
Nem az dönti el az értelmiségi megjelölést, hogy kinek mennyi iskolája van,
milyen diplomája van, hanem hogy tudásával, meggyőződésével és munkájával sugároz-e
valamit abból, amit szellemiségnek nevezünk. Az értelmiség ereje, felelőssége
és erkölcsi állapota nem választható el az egész társadalom erkölcsi állapotától.
Mi a cigány értelmiség feladata, és mi a mindenkori helyi és országos cigány
önkormányzat és civil cigány szervezetek feladata a hétköznapokban?
A magyarországi cigányság értelmiségi rétegét nem veszi komolyan, nem fogadja
el. Kik tehetnek erről? Mind a két fél. Maga a cigány értelmiség, és a mindenkori
hatalom. A cigány értelmiség összetétele nagyon heterogén és ez így van jól.
Többféle kultúrával, neveltetéssel, értékrenddel rendelkezünk. A cigány értelmiség
még igazából nem ismerte fel önnön szerepét. Ez azt jelenti, hogy érzi a másságából
adódó negatív megkülönböztetést, és ösztönösen kitör. De a mai világban az ösztönös
érdekképviselet kevésnek minősül, tudatos, partneri viszonyra épülő érdekképviseletet
kell ellátni. Ennek előfeltétele a tárgyi tudás, tárgyalási kultúra, diplomáciai
készség, emberismeret. Enélkül nem lehet a mindenkori hatalom partnereként dolgozni.
A jelenlegi intézményrendszer sokkal több lehetősége rejt magában mint amivel
élni tudtak.
A demokrácia egyik értékmérője, hogy hogyan érzik magukat az adott társadalomban
a kisebbségek. A kisebbség ügye nem egy párt ügye; össztársadalmi, nemzeti ügy.
A pártokkal együtt kell működni, partneri viszonyt kialakítani, de nem szabad
a kisebbséget egy párt zászlaja alá se vonni.
Milyen ma a cigány értelmiség helyzete? Ma az OCÖ energiájának 70 százalékát
arra fordítja, hogy belső problémáit kezelje, harminc százalékát az esetleges
programokra, amelyeket nem ismerünk, illetve hogy a kormányelvárásoknak megfeleljen.
Meddig mehet még ez? Rajtunk keresztül jutottak hatalomhoz! Ez szolgálat! A
közéletiség elkötelezettséggel jár.
A cigány értelmiség helyzete jelenleg kilátástalan. Ha a civil társadalom tetszhalott
állapotában van, a cigányság helyzete hosszú távra szintén tetszhalott állapotba
kerül! Itt az idő, hogy gondolkodó és cselekvő cigány értelmiségiek fogjanak
össze és álljanak a magyarországi cigányság élére!
Az előadó
a Száztagú Cigányzenekar
elnök-producere.