Ötnapos nemzetközi konferenciát rendezett a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság október közepén, a tizenegyediket.
Eddig minden évben eljöttek azok, akik tudományos munkásságukat, művészi tevékenységüket, közéleti munkájukat a cigányság helyzetének jobbítására szentelték, vagy “csupán” szociális érzékenységük, cigányság iránti szeretetük, barátságuk okán vettek részt a rendezvényen, akár előadóként, akár hallgatóként.
A vita meghívott résztvevői idén is magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági kutatók, művészek, politikusok, újságírók, pedagógusok, muzeológusok, művelődési és oktatási intézmények, civil szervezetek vezetői voltak.
Mindenkinek volt mondanivalója, mindenki hozott valamit a saját területéről. Minden előadást nagy figyelem kísért, és persze kérdéseket vetettek fel, vitákat indítottak. Sok, a teremben megkezdett disputa folytatódott tovább a folyosón vagy az ebédnél.
A cigányság társadalmi integrációja, kultúrája, nyelve, vallása, művészete, a magyarországi cigánykutatás, oktatás lehetőségei és az uniós segítségnyújtás kérdései voltak az elhangzott előadások témái. Az ötnapos tanácskozáson lehetőség nyílt a magyarországi és a környező országok cigányságát érintő problémák és lehetőségek összehasonlítására a politika, társadalom, a kisebbségi nyelv és kultúra ápolása területén. A kérdéskörök ismerői beszámoltak tapasztalataikról, megfogalmazták javaslataikat, a továbblépést, változtatást illetően.
Rövid volt az idő, nem is került sorra mindenki. Várnagy Elemér professzor úrtól, Bódi Zsuzsa és Glinda Lindri barátainktól ezúton kérünk elnézést, hogy időhiány miatt nem mondhatták el értékes gondolataikat. A következő lapszámunk oldalain, illetve a hamarosan megjelenő tanulmánykötetben ezek is olvashatók lesznek.
Franz Remmel, Szabó Judit és Biacsi Maya barátaink, akik évek óta részt vesznek ezen a már-már családiassá váló tapasztalatcserén, most hivatalos teendőik miatt nem jöhettek el közénk.
Az előadások mellett helyet kaptak a cigány kulturális programok: a vendégeknek a Terne Phrala együttes játszott. A tanácsterem néprajzi kiállításnak adott otthont, valamint Sztojka Arina képei díszítették a falat. Irodalmi öszszeállítással emlékeztünk meg Ratkó Józsefről, Farkas Kálmánról, Rácz Lajosról.
Sok kérdés megválaszolatlanul maradt, de ez a tanácskozás is attól volt többek között jó, hogy nem a zárszóval fejeződött be.
A következő oldalakon,
a konferencián elhangzott
előadások szerkesztett,
rövidített változatát közöljük.
Fehér Krisztina