Magyarországon minden oktatási folyamat és szint kísérő intézménye a könyvtár.
A könyvtárosoknak minden lehetséges eszközt fel kell használni arra, hogy a
könyvek eljussanak a cigánygyerekekig, hiszen az olvasási készség minden tudás
megszerzésének eszköze.
Még a szülőkhöz is el kell jutniuk, és a pedagógusokkal együtt meg kell értetniük
velük, hogy a nyelv elsajátításában, majd a későbbi olvasás-szeretésben milyen
nagy szerepe van a csecsemőköri ringatásnak, éneklésnek, mesélésnek, könyvből
való felolvasásnak.
Magyarországon a nemzeti kisebbségek identitástudatának megőrzéséhez, kultúrálódásukhoz
a törvények által biztosított lehetőségek – még nemzetközi összevetésben is
– igen előnyösek.
Például az 1997. évi „kulturális törvény” – összhangban az 1993. évi Kisebbségi
Törvénnyel – rendelkezik a hazai 13 nemzeti kisebbség állami kötelezettségű
könyvtári ellátásról. Az ellátási folyamatok összehangolását, koordinálását
könyvtárunk az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) végzi. A cigány nyelvű szépirodalmi
művekből, valamint a romákról szóló népismereti, társadalomtudományi könyvekből
álló könyvtári különgyűjtemények építését a megyei könyvtárak és a Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár közvetítésével már 1996-tól folyamatosan végezzük.
A könyvtárak saját szűkös pénzkeretükből szintén rendszeresen vásárolják a roma
olvasóiknak szánt könyveket, sőt a helyi cigány önkormányzatok helyiségeiben
olvasó-köröket, olvasó klubokat működtetnek; így van ez Győrben, Kecskeméten,
Pécsett, Miskolcon, stb.
Mi a feladata a romák integrációja területén a pedagógusoknak és a könyvtárosoknak?
A könyvek egyben a múlt és a jövő birtokbavételét jelentik a romák számára.
Az 1820-as évekből származik Ipolysági Balogh János tollából az első cigány
nyelvemlék, amely magyarról cigányra fordított imádságokat tartalmaz.
A romani nyelven írott szépirodalom, valamint a magyarországi romákat bemutató
néprajzi, szociológiai és szociográfia művek kiadása 1990-től kapott nagy lendületet:
tíz év alatt ebben a témakörben 294 könyv jelent meg, míg a többi 12 nemzeti
kisebbség vonatkozásában összesen 400. Ezt bizonyítja Bódi Zsuzsanna ciganológus
bibliográfiája is, és a nemzetiségi osztályunk munkatársa, Bada Zoltán által
összeállított, éves bontású kimutatás. Még kevés az anyanyelven írott mű, de
az össz- mennyiséggel és a választékkal, valamint a tudományos értékű művek
színvonalával elégedettek lehetünk.
A cigány könyvkiadás produktumainak hasznosulásával van a probléma. Ezen műveknek
ugyanis szervesen be kell épülniük az oktatásba és a könyvtári szolgáltatásokba
is. Sajnos pedagógusaink és könyvtárosaink nincsenek kellőképpen birtokában
a romákról való ismereteknek. A roma gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó
pedagógusoknak, valamint a roma olvasókkal találkozó könyvtárosoknak ismerniük
kell a romák történelmét, folklórját, sőt az alapvető kommunikáció követelményeinek
megfelelő szinten a lovári nyelvet is.
Egy nemzetközi kisebbségi konferencián hallgattam Dr. Geheorge Sarau professzor
előadását, aki Romániában 1990-ben kezdett el foglalkozni a roma értelmiség
kialakítását szolgáló könyvkiadással, amellyel elsősorban a nem roma származású
pedagógusokat célozta meg. 1992-ben megjelent az első szótár, 1994-ben a nyelvkönyv,
1995-ben a 2.,3.,4. osztályosok tankönyvei. A pedagógusok számára kiadói csapata
a romani nyelv elsajátítását szolgáló nyelvkönyveket, valamint a romák történelmét
és néprajzát bemutató köteteket jelentet meg. A kiadványok többnyire három nyelven
készülnek: romani, román és magyar nyelven. A romák történetéről kazettát is
megjelentettek magyar nyelven.
Jelenleg 20580 fő tanulja a romani nyelvet, és 3000 fő tanulja a roma történelmet
is. Bukarestben a felsőoktatási intézményekben 150 roma hallgató tanul. A professzor
arra a legbüszkébb, hogy most már az általuk képzett roma fiatalok írják a pedagógusok
és közművelődési szakemberek számára a romákról szóló ismeretek tartalmazó könyveket.
A pedagógusok és a könyvtárosok szakmai továbbképzései közé be lehetne iktatni
olyan tanfolyamokat, ahol a hallgatók a cigány kultúrával, nyelvvel, történelemmel
ismerkedhetnének. A Könyvtári Intézeten belül évente egy-két alkalommal indítanak
olyan előadássorozatot, ahol a könyvtárosok beszámolnak cigány olvasókkal kapcsolatos
tapasztalataikról és a tennivalókról, de ez nem elegendő ahhoz, hogy a könyvtárosok
megfelelő aktív tudást szerezzenek, melynek segítségével közelebb hozzák egymáshoz
a cigány származású olvasót és a könyvet, valamint az olvasni, tanulni akarás
vágyát.
Persze, mindehhez szükséges még egy igen célirányos, szakszerű tankönyvkiadás
is.
Az előadó az Országos Idegennyelvű Könyvtár
Nemzetiségi és Dokumentációs
Osztályának vezetője.