Gergely Dezső

A kereszténység szerepe a romák életében

Engem a cigányok rashajnak azaz papnak szólítanak, s lelkes, pozitív gondolkodású ember hírében állok. Mégis, amikor megkaptam ezt a megtisztelő előadáscímet, hogy „A kereszténység szerepe a romák életében”, akkor egy kicsit negatív jelentésű idézet jutott eszembe, mégpedig Péter apostolnak a leveléből. A mondat így szól: „Testvérek, ébren legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, mint ordító oroszlán körülnéz, keresvén, hogy kit nyeljen el.”
Nem a hatvan évvel ezelőtti borzalmakra gondolok, azokról már volt szó ma. Az az oroszlán sokszor nem oroszlán, hanem sunyi róka. Ott van bennünk. Meg kell szelídíteni a rókát. Kereszténység. Nem könnyű szó. Nem elég kereszténynek látszani, annak is kell lenni. Nagyon sok mindenki kereszténynek vallja magát. Ilyet hallok, hogy keresztény származás. Nem! A kereszténység nem származás, a kereszténység megtérés, megigazulás, kegyelet. Én így tudom. Integráció. Hova? Nem elég társadalomnak látszani, társadalomnak is kell lenni. Igaz keresztény, igaz társadalom. Hol van, drága testvéreim a kereszténység? Fölmerül a kérdés, nagyon sokszor megkérdezik tőlem. Itt élnek a romák hétszáz éve, hétszáz éve nyitva vannak a templomok, igazán nyitva vannak. Katolikusként érkeztek a cigányok Magyarországra, de hétszáz év alatt nem lettek rendes, tisztességes templomba járó emberek. Ahá! Kérdezem én: benn éltek a cigányok a faluban, polgárokként? A munkában ugyanúgy részt vehettek, mint a nemcigány parasztok? Ugyanúgy beülhettek volna a cigányok hétszáz év óta a templomban a gazdák mellé?
Látott már valaki ilyet az elmúlt évszázadokban? A falvakon, településeken kívül éltek, aztán ha valami olyan dolguk volt, akkor bejöhettek lovakkal kupeckodni, latrinát pucolni. Legfeljebb, ha vallási igényük volt, amit a vajda nem intézett el – mert nagyon sok esetben a vajda volt, akit megkerestek ezzel a cigányok, például ő esketett – hát akkor bejöttek a plébános úrhoz keresztelésre, temetésre. Akkor kellett volna, hogy a gazda azt mondja: „Testvérem, ülj be mellém a templomba, mert Krisztusban testvérek vagyunk!” A jóléti országokban ugyanakkor az elmúlt évtizedekben rohamosan visszaesett a templomba járók száma. Ezekben az országokban a gyerekáldás is rohamosan visszazuhant! Sokat hallunk róla, hogy kiöregszik a nyugati társadalom. Kérdezem én: nincsen összefüggés? A kiüresedő templomok és a kiüresedő gyerekszobák között nincs összefüggés? Az Isten törvényeinek az elhagyása a jólét és a kényelem fokozódásával nem függ össze? A cigányoknál sok a gyerek. Ha belépek a telepre, rohannak elém tömegével.
Itt látok egy igazságot testvéreim. Féltek ettől az integrációtól, hiszen megkérdem, milyen társadalomban? Ebben a vadkapitalizmusban, amelyet Európának neveznek, csak éppen egymás torkát harapjuk át. Megkérdem most, mi fogja a cigány testvéreket egy ilyen szörnyű és nagyon bizonytalan világban megóvni az elveszéstől? Már nincsen ott a vajda, hogy megvédje a népét. Ki véd meg titeket?
Van egy ötletem, hogy ki véd meg titeket. Tiszteletem az író úrnak, de nem értek vele egyet, hogy a cigányoknak nincsen múltja. Persze, hogy nincsen írásos múltja. Egy olyan nép, amely vándorol, amelyik az ekhós szekér nélkül is menekül, annak nincsen írásos kultúrája. De van egy másfajta múltja. És igenis vallom azt, amit tegnap gondoltam és meg is beszéltük: a cigányok a lelkükben hordják a múltjukat. Nem a vérükben, a lelkükben. És ez a lélek, a ti múltatok, ez a ti jövőtök, ez az a lélek, ami nagyon kell Európának.
Amikor engem a bíboros úr tizenegy évvel ezelőtt kinevezett a misszióra lelkipásztori kisegítőnek, a Romani Kris alapján a cigányok is beavattak engem papnak, és én büszkén viselem, hogy rashaj vagyok, mert két irányból van a megbízásom, s a cigányok ezt nem vonták vissza. Én voltam fehér a pap, de most a cigányok „bonyolultak”, pláne Budapesten, mert itt a kerületben hány felekezet van? Nemcsak katolikusok, de reformátusok, jehova tanúi, hit -gyülekezetesek, mormoniták, tiszta evangéliumiak. Édes Istenem! Hiába tanítom én akkor a dogmatikát! Hogy fogom meg akkor a népet? Akkor találkoztam Choli Daróczi Józseffel. Tudtam róla, hogy fordítja a Bibliát. Kedves Jóskám! Most akkor légy szíves egy szóval mondd meg, hogy a Biblia szövege, üzenete, és a te cigány szíved hogy cseng össze? Egy szóval mondd meg, mi a Biblia üzenete. Egyszerű, így mondta, duho. Én tudom, hogy ezt úgy mondjátok inkább, hogy dyi, a lélek. Érdekes, nem azt mondta, hogy a hit. A hit a fejben van! De a cigányoknak nemcsak a fejben van a hitük, hanem az egész testükben! Mert igenis a múltjuk keleti, és valamiképpen átélik, és átrezeg rajtuk ez a hit. Ettől tudtok olyan nagyszerűen muzsikálni, ettől tudtok olyan nagyszerűen táncolni, mert az egész szervezetetek, a testetek, a lelketek együtt rezonál az igazságra. Megmondom, hogy kire hallgassatok ebben a bonyolult világban, ahol állandóan manipulálnak titeket.
A választásokon igenis megveszik a cigányokat fél deci pálinkáért, vagy megveszik egy gulyásért, és akkor ezt ígérik és azt ígérik. És hazudnak. Egyet: amennyire a fületek nagyszerű, és soha cigányzenész el nem téveszti az igaz hangot a hamis hangtól, ahogy a tánclépésetekben el nem tévesztitek, hanem gyönyörűen tudjátok a ritmust, legyen a szívetek, fületek érzékeny a chachi vorbára, az igaz szóra, ami ott van a lelketekben. Halljátok a tanítást, és akkor nem fogtok tévedni. Még egy gondolat: úgy tudtátok magatokat megőrizni, hogy belenyugodtatok abba, hogy társadalmon kívül maradtatok. Inkább vállaltátok a nyomort, de nem lettetek jobbágyok, nem lettetek rabszolgák. Szabad emberek maradtatok. Rendben van, ez egészen mostanáig működött. Most már nem. Hadd mondjak én is egy idegen szót: paradigmaváltás kell. S egyet ne felejtsetek el, és ezt most már, mint rashajtól is elfogadhatjátok: nem az a szabad ember, aki azt teszi, amit akar, mert abból baj lesz. Szabad ember azt teszi, amit kell. És hogy mit kell, azt meg kell tanulni az iskolában. Ezért nem lehetséges, hogy a cigányok tudatlanok maradjanak.
Nekem van példaképem: Szent Benedek az első évezredben. Ora, labora – imádkozz, dolgozz! Tegyük hozzá, tisztye – tanulj! imádkozz, tanulj, dolgozz, és meglett Európa. Imádkozz, vagyis foglalkozz a lelkeddel, tanulj és keresd meg a munkát, és akkor megmaradván a lelketek épsége tiszta cigánynak és európainak. Akkor majd meg tudjátok mutatni, hogy az Úristen a sok szenvedés és tragédia ellenére milyen kincsekkel tudja megjutalmazni általatok a világot.
Még valami, ez nagyon fontos! Megjelent a Biblia! Egyetlen ember fordította le! A Bibliát lefordítani lovári nyelvre hatalmas munka. Ha valakit érdekel, hogy hol kaphatja meg a Nuovo Testamentumot, az Újszövetséget, akkor én megmondom nektek a címet: Szent Jeromos Társaság. Legyen a kezetekben a kétnyelvű, gyönyörű lovári-magyar Biblia.

Az előadó katolikus teológus, az Amari Sunto Maria Alapítvány elnöke.